Panna, én rájöttem, hogy az ajurvéda szellemi atyjainak rengeteg lehetett a szabadideje. Senki sem bosszantotta őket állandó óraátállítással, meg mindenféle munkahelyekkel. Felébredtek, nem volt sötét, (mint most) és nyugodtan früstökölhettek valami hozzájuk illőt. Aztán három óránként újra és újra. Biztosan állandóan otthon ültek, vagy sokat ettek utcán. Lehet, hogy ők találták fel a szendvicset. Mindenesetre érdeklődve várom a folytatást.
Én tovább folytattam azon helyek felkutatását, ahol kielégíthetem hedonista lelkem. Elkutyagoltam Óbudára, hogy ártalmatlan finomságokat ehessek. Néha szoktam azon gondolkodni, hogy a paleolit étrend alkotói között rengeteg édesszájú lehetett. A paleo boltokban ugyanis mindig remek sütiket lehet vásárolni, rendes ételeket ritkábban.
Így néz ki az „Ártalmatlan Finomságok”. Azt mondogatja, „gyere már be!” nem? Bementem.
Lefényképeztem a pultot. Elmondtam a pult mögött álló hölgynek, miért jöttem. Mondta, hogy itt a tulajdonos, szól neki, ő az autentikus forrás. Kiszaladt az ajtón, közben azt kántáltam magamnak… „Nem veszel somlói desszertet, mert nem lesz olyan, és csalódni fogsz. Megértetted!” Milyen érdekes, hogy az ember simán elfelejti a régi iskolatársai nevét, de a somlói íze csak nem akar kitörlődni az agyból. Biztos az is valami umamiféle. Ezt a pár mondatot tekintsd közjátéknak, nem akarom, hogy azt gondold, csak csapongok összevissza.
Jött G. Szabó Klára, és tényleg többet tudott mondani. Nagyon érdekes nő! Vendéglátóipari üzemgazdász és cukrász végzettsége van. Az év felét Triesztben tölti, a másik felét itt. A paleót a gyerekei miatt kezdte el, akik egészségügyi problémákkal küzdöttek. A paleo elbánt ezekkel, így ő is gyorsan a hívévé vált. Azóta nincs migrénje. Azért azt elképzelheted, milyen Olaszországban paleolit életmódot folytatni. Nem ismerik. És kevés rá az esély, hogy divatba jön. Főleg ha a spagettire, a raviolira, vagy a pizzára gondolunk.
Egyből hozott nekem egy sütit, pontosan így néz ki. Ez a béta verzió, ilyet még csak kevesen ehettek. Úgy is hívta Klára, Nevenincs. Kért tőlem tippet. Szerintem külsőre olyan, mint egy Rigójancsi. De biztos az egy levédett név! Akkor legyen Veréblajos!
A tésztájában kókusztejszín, kakaópor és zselatin található, a krémben tojás, kakaó, erithrit, mandula és rezisztens tápiókakeményítő. Ez az utolsó elég durva nevű, de nagyon egészséges. Na jó, kis közjáték. Ez most nem csapongás! Azt jelenti, hogy a nagy része áthalad a vékonybélen (mire felnéz a kis vékony belével, már illaberek), nem szívódik fel, nem emeli a vércukorszintet, hanem a vastagbélbe vándorol, ahol táptalajt biztosít a hasznos bélflóra számára. Azért így már más a leányzó fekvése, ugye!
A tetején xilites csokiöntet. Egyből megkérdeztem, hogyhogy xilit, annak mostanában rossz a híre. Sokat kell tőle szaladni. Ágnes elmagyarázta. Valóban az erithrit az igazi, de csokiöntetnek nem, mert ropog. Azt sokan nem szeretik. A sütit megkóstoltam… mint mondjak: isteni! Veréblajost akarok enni, ha édességvágy költözik a lelkembe!
Persze a végén csak rádumáltam magam, és vettem egy paleo túrógombócot. Klára súgott nekem, hogy vigyek hozzá kokhurtot, mert kell rá öntet. Bár a lekvár is megteszi!
Vettem. És szerinted csalódtam? Persze, hogy csalódtam. Eldöntöttem, hogy nem keresem többé a régi ízeket. Inkább betolok egy Veréblajost. Az már az enyém! Felhívom a hagyományos cukrászok figyelmét, ne merjék másolni, mert csalódni fogok.