Drága Panna, én mindig azok között állok, akik nézegetik a szép nőket! Az kapcsolatban élőknek is legális élvezet.
Ma először mértem meg magam az új élet kezdete óta. Eltelt három hét, és odafigyeltem. Kivettem a cukrot, minimalizáltam a tejet, a fehér kenyér helyett mindenféle színeset próbáltam, abból sem sokat. A nassolást kitöröltem a szótáramból. És azt is, hogy másodszor is a fazékba merítsek. Hat óra után ritkán ettem. Nehéz! Észrevettem, hogy mennyire összevissza életet élek. Azért még így is sokkal jobban érzem magam. A módszer egyszerű, sokak szerint hatékony. Azt szokták az „egyszerűen” okosak mondani… ha fogyni akarsz, egyél keveset!
Szóval… dobpergés… mérleg… és tessék, három kilót fogytam. Azért ez eléggé tetszik.
Aztán jön a részadatok elemzése és a hidegzuhany! A súly szinte száz százalékát a folyadékháztartásomból és kis mértékben az izmomból adtam le. A zsír még az enyém. Tudom, hogy a folyadék mennyisége is csökken ilyenkor, hiszen a kövér ember sok felesleges vizet raktároz, amit aztán a bokájában tárol. Hadd puffadjon! De azért a zsírból is mehetett volna valami.
Ilyenkor mindig eszembe jut, amikor a fogyókúrázók a mellüket verik. „Öcsém, leadtam öt kilót!” Oké, rendben. De miből? Megtörténhet, hogy a makacs fogyókúra közben leépíted az izomzatod, folyadékhiányossá teszed a szervezeted, miközben a zsír kedvesen integet innen-onnan. Legalább a BMI javult. Az is valami...
Sportolnom kéne. Ez az intervall edzés még csak terv az életemben. Valahogy még nem sikerült beiktatnom a reggeleimbe. Te mit sportolsz? Hol hagyod el időről-időre a tüdőd egy apró darabkáját?
