Azt ígértem, két nappal ezelőtt kész leszek az első bejegyzéssel. Az első dolgok sohasem mennek könnyen. Ezért választjuk oly sokan kiindulópontként a januárt, a hétfőt, a tavasz beköszöntét, meg a 30-ik, 40-ik kerek születésnapot. Most éppen szombat délután van, elkezdődött a kicsit befejezetlen téli olimpia Szocsiban, és főzőműsorokat nézegetek, miközben leírom, hogy belevágok.
Végre írok. Ezzel visszafordíthatatlanná válik az, amit tegnapelőtt ígértem, vagyis hogy holnaptól egészségünk érdekében dokumentáljuk mindazt, ami kívül és persze belül történik velünk. Változást akarunk. A változás merészség, bátorság, erő, kíváncsiság. A megöregedés ellentéte. Az élet ünneplése.
"Ha nem vagy vega, még albérletet is nehezen találsz errefelé" - mondja a főzőműsorban egy indiai hölgy. Gáborral elmentünk egy vegán étterembe pár napja, és meglepődtünk, milyen jól éreztük magunkat azután is, hogy teletömtük a hasunkat. Ez csak egy szelete annak, amit keresünk. De a lényeg benne van: jól akarunk lenni. Állítólag negyven felett minden fájdalommentes nap ajándék. Ezt sürgősen meg kell cáfolnunk. Kívülről nézve igazán érthetetlen, hogy miért választjuk azt, hogy lassúak, fáradtak, enerváltak, energiahiányosak, betegek legyünk. Ez tűnik könnyebbnek? Miért olyan nehéz változnunk? Miért olyan nehéz hamburger helyett salátát enni? Miért könnyebb fáradtan ülni a kanapén, ahelyett, hogy mozognánk? Pedig tudjuk, hogy utána sokkal jobb a közérzetünk.
Ez a blog segít abban, hogy tegnapok és holnapok helyett a mának éljünk, kicsit befelé forduljunk, meghallgassuk azokat a belső hangokat, amikre nagy szükségünk van. Célunk, hogy rátaláljunk arra az útra, ami segít a jó közérzet és egészséges élet elérésében. Hátha csatlakoztok hozzánk. Mostantól szinte mindennap jelentkezünk, hogy hírt adjunk arról, hogyan haladunk.
Nem nézünk hátra, nem álmodozunk a jövőről. A jelenre figyelünk, végre.
