Ez a rövid bejegyzés arról szól, hogy itt volt a Mikulás. Bemászott a kéményen, pedig központi a fűtés. De nem ismer lehetetlent, tehát bemászott, és hozott nekem paleo szalonczukkedlit, és bonbont. Mindkettőt a paleo fajtából.
Nem sokat, mert drága dolog a Mikulás, ha az ember paleózik, de nem is kell napokig tömni a csokit, tehát tulajdonképpen egészen olcsón megúszta a Miki a dolgot. Én is, mert nem tömtem tele magam, ahogyan ezt régebben simán megtettem.
Idén megbeszéltük a kedvesemmel, hogy kevés csokit veszünk a gyereknek, ne terhelje a szervezetét hetekig boldogság- és sajnos betegséghormonnal. Bevallom, az utolsó nap megriadtam. A fene egye meg, jön a Mikulás. Biztos az összes gyerek csokirengeteget kap. Azért veszek egy-két szelettel. Majd meglátom, hogy odaadom-e. Nem vettem elő a táskámból a csokikat. Csak figyeltem, mi lesz…
Hála istennek sok barátunk van. Akárhányszor kimentünk a bejárati ajtóhoz, ott leselkedett egy csomag. Gyümölccsel, mogyoróval, és persze csokoládéval. Estére dugig lett csokoládéval az asztal. Csak fogtuk a fejünket! És azon gondolkodtam, milyen marhaság, hogy ha ünnepek jönnek, agyonmérgezzük a saját gyerekeinket. Ráadásul napokig tart ez a veszélyes dőzsölés. Elhatároztam, hogy jövőre másképpen csinálom a dolgot. Remélem sikerülni fog! De azért az nagyszerű érzés, ha sokan gondolnak rám, vagy a szeretteimre!
Ha már a gyerekekről esik szó… Több olyan történetet is hallottam, mióta paleolit módon élő emberekkel beszélgetek, hogy a környezetük nem viseli jól a dolgot. Főleg akkor nem, ha a gyerekek is részt vesznek az életmódváltásban.
Nagy Andrea, a Szlovákiában élő doktornő saját családjával került vitába. És ha jól érzékeltem, nem lefutott még a vita közöttük. Egyes családtagok orvoshoz akarják vinni a gyereket, hogy új diagnózist kaphassanak. Ha jól végiggondoljuk még a vita alapja is fura. Egy orvos vitatkozik élettani kérdésekről a rokonokkal. Nem furcsa?
Egy másik történetet is hallottam. Ott az iskola figyelt fel arra, hogy a gyerekek paleolit módon táplálkoznak. A gyerekvédelemhez fordultak. A családnak el kellett költöznie a kerületből, hogy leszálljanak róluk a „fura megmentők”.
Ez a téma megér egy cikket. Milyen furcsa! Ha valaki nap, mint nap gyorsétteremben étkezteti a gyerekeit, az senkit sem érdekel. Akkor sem, ha a gyerek már kétszáz kiló. Akkor sem, ha a gyerek már krónikus beteg. Ha valakinek hasonló tapasztalatai vannak, kérem, írjon!
Holnap új cikket olvashattok a blogon. Ezúttal Dr. Molnár Zsolttal beszélgetek, aki természetgyógyász és állatorvos. Talán az első paleós állatorvos. Érdekes lesz, ígérem!
