Úgy döntöttem, hogy mielőtt megnyitom a lelkem - amire kértél -, a belbeccsel is törődik kicsit. Jól fogok lakni! Végignéztem az internetet, hiszen hó vége van, nem akarok étteremre súlyos ezreket költeni. Kifőzde látogatás mellett döntöttem!
MyCanteen a Népfürdő utcában. Ez lesz a mai menzám. Napi paleo menüt készítenek, és igazi kifőzde. Háromig van nyitva, ahogy illik. Nem mondhatnám, hogy útba esik, de mivel metróállomás szomszédságában van, ezért úgy döntöttem, belefér. Azt írta a google maps, 35 perc, nosza!
Azért nem 35 perc volt. A Népfürdő utca kissé távolabb esik az Árpád híd megállótól, gyalogoltam, és gyalogoltam, aztán egyszer csak ott voltam. Le is fényképeztem! Ilyen…
Kívülről szocialista. Nézzük belülről! Egész otthonos. És főleg… kedvesek! Úgy fogadnak, hogy van kedvem ott lenni. Biztosan ismered, amikor unottan merednek rád, és úgy csapják bele a főzeléket a tányérodba, hogy a szemedbe csapódik a rántás (modern helyen habarás). Itt tiszta a tekintet, és ez jó…
Az első meglepetés, hogy a paleo menü már csonka. Elfogyott a grillezett cukkini. Nincs köretem a húshoz. Az meg jó szaftos, kéne valami, ami felissza. A kedves tálalóhölgy meg is jegyzi, hogy szívesen ad mellé valami más köretet, rizst, tésztát, ilyesmit. Ez egy hibapont, mert akkor mitől lenne paleo a menü, ha bármilyen köretet mellé tálalnak. Nem kérek, köszönöm! Az eladó hölgy kiált, a tulaj valahonnan vissza, 200 forinttal olcsóbb a menü, rendben van a dolog. Népszerű a paleo, mentegetőzik a hölgy, semmi gond, megyek fizetni.
A táblán is láthatod, hogy a paleo menü nem olcsó. Van a menü (kimondottan olcsó), az extra (semmi külön), és a paleo. Na annak van ára! Nem éttermi ár, de azért bele kell nyúlni a pénztárcába.
A pénztáros hölgy is kedves. Kérdezgetem, készségesen válaszol. Azt mondja, hogy a paleo nagyon bejön az embereknek. Vannak, akik divatból paleóznak, de vannak, akik komolyan veszik, és be is tartják a törvényeket. Fizetek, leülök, de előtte fényképezek!
Így nézett ki az ételem. Nekem bejön. Először a levest kanalaztam be. Nem harsognak az ízei! Jobban figyelnem kell arra, hogy mit eszek, nem egyértelmű az ízhatás. Valószínűleg azért, mert nincs benne ízfokozó. Ettől megnyugszom. A leves tartalmas, úgy érzem, hogy eper van benne, és a chili is néha a nyelvemre kacsint: „hé, itt vagyok, nem lábadsz tőlem könnybe, de azért csipkedek kicsit!”. Jön a hús. Omlik. Bizonyos paleo körök szerint a pulyka, meg a csirke nem ér annyit, mint a marha, vagy a disznó, de engem most az köt le, hogy finom. A borskéreg nagyon jó ízhatást ad a semleges pulykának, tényleg csak a köret hiányzik, ami egy kicsit szimpatikusabbá tenni a hagymás szaftot. Megettem, jóllaktam. És akkor jött a meglepetés. Minden asztalon ott a szódásszifon. Pohár sehol.
Vissza a pénztárhoz. Hogyan juthatok szódához? Itt a műanyagpohár, vegye el, a szóda ajándék a vendégeinknek! Imádom a gesztusokat! Megszerettem a MyCanteen-t. Kár, hogy nekem kicsit messze van. De azért néha biztosan felkeresem. És folytatom a legjobb helyek felkutatását. Na most légyszíves építsd a lelkem!
