Miután a fogadalmak megszülettek úgy döntöttem, mindenféle segítőket fogok alkalmazni, hogy végig tudjam csinálni a feladatokat. Vagyis, hogy lefogyjak, miközben egészséges leszek, és nem egy vékonyka emberi roncs. Rossz esetben kövérkés emberi roncs. Közben – mellesleg – sportossá válok. Ez olyan, mint egy orosz népmese eleje, nem? A vége pedig, hogy odajön maga Hagymácska, és csak annyit mond: Durák! Vagyis bolond (orosz tagozatos voltam!). A film megtekintését csak múltba révedőknek és kitartóknak ajánlom!
De higyjétek el, nem vagyok bolond, hiszek benne, hogy sikerülni fog. Elsősorban az evésmániámmal kell valamit kezdenem. És ebben az esetben nem célravezető, ha valami szerrel elmulasztják az éhségérzetem, ugyanis akkor is szoktam enni, ha nem vagyok éhes. Szenvedélyesen, kéjjel, hosszan eszem. Minél finomabbat, annál jobb. De a mennyiség sem mindegy.
Itt jön a képbe a fülakupunktúra, amely ezt a fajta állandó evéskényszert fékezheti meg.
Ha hiszitek, ha nem, a fülakupunktúrának történelme van, nem is rövid. Már az őskorban is volt akupunktúra. A barlangrajzokon éles kövekkel és halcsonttal szurkodnak gyógyító pontokat. Aztán a harcosok a csatatéren vették észre, hogy egy-két jó helyre érkező nyíl még segítette is az egyéb bajaik gyógyulását. Már csak a nyilat kellett túlélni valahogy. A fülakupunktúra atyját is nyilván fültövön lőtte egy trehányul célzó barbár. Az ókori kalózok azért hordtak arany fülbevalót, mert ez javította a látásukat, Hippokratész pedig a fül mögötti vénákon ejtett metszéseket, így gyógyítva a lábfájdalmat és az impotenciát. (Mondjuk ha az embernek vagdalják a fülét, mit számít egy kis impotencia? Törpe probléma.)
Aztán a rómaiak is jöttek. Galenus isiászt gyógyított fülön ejtett sebekkel. És így tovább. 1717-ben egy Antonio Maria Valsalva nevű olasz sebész és anatómus írt a fogfájás kezeléséről fülön ejtett sebek segítségével. Ez egyébként igaz. Fülakupunktúrával is foglalkozó orvos barátom Dr. Elek Fruzsina érzéstelenített már el olyan beteget, aki nem engedte meg, hogy a foghúzása előtt injekcióval tompítsák a fájdalmát. Most kihagyok pár évszázadot, nehogy elunjátok a bejegyzésem.
Az 1970-es évek elején egy kínai idegsebész észrevette, hogy a fülakupunktúra sokat segít az ópiátfüggők elvonási tüneteinek enyhítésében. Erre felfigyelt egy amerikai pszichiáter, Dr. Michael Smith, aki hosszan tanulmányozta a módszert, majd 1985-ben megalapította a NADA (Nemzeti Akupunktúrás Méregtelenítő Egyesület)-t, és kidolgozta a NADA protokollt, amelyet azóta is világszerte alkalmaznak.
Ez kell nekem. Valaki csökkentse az elvonási tüneteimet. Elmentem hát Fruzsihoz. Holnap folytatom videókkal. Most még csak egy képet csatolok, amelynek címe: Fruzsi a reménytelen eseteket is vállalja!
