Elhatároztam, hogy írok egy durva horrortörténetet. A főhős rángatózó szemekkel jár fel-alá egy pincehelyiségben. (Minden rendes buggyant gyilkosnak van egy rosszul világított pincéje.) Az egyik villanykörte olyan tönkremenősen villog. Persze nem megy tönkre, csak villog az istenadta. A fene tudja, hogy a zakkant gyilkosok miért utálnak villanykörtét cserélni. Biztosan így spórolják össze az új láncfűrészre valót.
Tehát: fel-alá járkál, aztán odalép az egyik ketrechez, ahol felsikolt a kombinés lány. „Mi bajod van velem? Nem is ismerlek... Miért akarsz megölni?”. A férfi egy laza mozdulattal belemártja a sósavba a láncfűrészt, beindítja, és csak halkan annyit mond: „ma fehérjenapom van!”.
Ekkor mindent megbocsátok az ámokfutónak. Nem tudom, hogy kinek jutott először eszébe a szétválasztó diéta. Gyengébbek kedvéért: minden reggel gyümölcs, aztán napközben első nap kizárólag fehérjét, majd a következő három napon keményítőt, majd szénhidrátot, végül pedig gyümölcsöt lehet enni. Nyilván remekül fogyaszt. Még azt is el tudom képzelni, hogy ezt az eszement baromságot valaki hajlandó 90 napig nyomni (az áldozatot egyébként végtelenül tisztelem). De utána mi lesz? Mert ezt egy életen keresztül gyakorolni lehetetlen és értelmetlen.
És akkor még nem beszéltünk a többi agyatlanságról. Káposztaleves diéta, narancsdiéta, dinnyediéta, csokidiéta. Tojáskúrák, amelyek alatt az ember naponta 6-7 tojást eszik meg. Sajtot sajttal diéta és társai. Majd ha egyszer lesz kedvem szanaszét dühíteni magam, kielemzek néhány ilyen csodát.
Közben elképzelem mit csinálnak a sejtjeink – amellett, hogy szenvednek, mint a kutya. Nyilván beszélgetnek egymással. „Te, mit csinál ez a Gábor?” „Hogyhogy mit? Most tolja be éppen a napi ötödik tojását”. „Teljesen megbolondult? Most mit csináljunk?” „Szerintem várjunk. Egyszer majd magához tér. És akkor majd raktározzunk be zsírból alaposan. Látod, bármikor meghülyülhet?”
A fogyókúrázók elbuknak, és pipálgatnak. Jegyzik, hogy hányadik módszerrel szedtek fel újabb 2-3-4-5 kilót. Azt hiszik, hogy semmi kitartásuk. Pedig nem erről van szó. A szervezetet nem lehet időről-időre sokkolni büntetlenül. A testünk összezavarodik, és bármi áron stabilizálja magát. Azon az áron is, hogy egyre jobban megbetegít.
Szerintem beszéljünk le mindenkit a fogyókúráról. Értelmetlenség. Ne vegyünk fogyókúrás könyveket, és ne kínozzuk magunkat értelmetlenül.
A Monty Pyton csoportnak van egy híres mondása. Ismered? Ezt üzenem minden fogyókúrázónak. Valahol 2 perc 10 másodperc körül érkezik az igazság...
