Támogassalak, amikor ráállsz? Tényleg? Eddig azt gondoltam, ha egy túlsúlyos (milyen p.c. vagyok) ember rááll a mérlegre, az utolsó dolog amit szeretne, hogy valaki lássa, hány kiló és mennyi zsír van rajta. Persze mindenki látni akarja a másik adatait, ha másért nem, hát azért, hogy megnyugodhasson, vele azért más a helyzet. Én már most tudom, hogy megnyugodhatok, de csak összehasonlításban. Érdekel a testösszetételem, mert van egy olyan halovány sejtésem, hogy az izom-zsír arányokban nem vagyok versenyképes. A súlyommal valójában most meg vagyok elégedve (na, ezt sem mondtam legalább tíz éve), de izmosodnom egészen biztosan kell.
Ma reggel jógáztam. Fájt a fejem, folyt az orrom, és rendkívül fáradt voltam. Bekapcsoltam Ali MacGraw-t (ki ne emlékezne a Love Story fájdalmasan korán haló főhősnőjére), aki a videón 56 évesen úgy néz ki, mint én soha, ráadásul fehér feszes jógacuccban...valahol a sivatagban. Jóga guruja mondogatja is: Ne add fel, nem baj, ha lengedezel fa-pózban, elvégre a fák is lengedeznek a szélben....vagy: a dolog titka az, hogy egy pontra koncentrálj....
Kinyújtottam magam, nagyon jól esett. Ezért gyorsan megittam egy kávét. De a fejemből eltűnt a nyomás, a tartásom egyenesebb, valahogy büszke és egészséges érzés egy jógázás utáni állapot. Tegnap láttam a Facebook-on egy rövid kis jóga videót, ahol egy nagyon csinos lány olyan gyakorlatokat végzett, mint a Nemzetközi Cirkusztalálkozón a kígyótestű nők, de valahogy olyan bájos volt (utálom ezt a szót, mert a bájos sokszor a ronda szinonímája), hogy nem ez futott át az agyamon, hanem az egészség. Az a csaj kicsattant az egészségtől. Én még nem csattanok ki, de ez a kis jóga sokat dobott a napomon.
Megyek is dolgozni. Mondd csak, neked milyen sport adna örömet? Mi az, amitől hasonlóan érzel, mint én a jógával? Ja, és mikor megyünk zsírt mérni?