HTML

Páros Kintorna

Ez egy egészségblog. Mi ketten - Balázsy Panna és Gellért Gábor - eldöntöttük, hogy rendbe rakjuk magunkat testileg-lelkileg. És megmutatjuk, hogy ez kortól és állapottól függetlenül lehetséges.

 

mozgás   étkezés   helyreállítás   hagyományos   alter   más

Mozgás Gábor módra...

2014.02.19. 10:24 :: GGazigazi

Erőszakosan faggatsz arról, hogy én mit és mennyit mozgok, úgyhogy jöjjön a szánakozásra alkalmat adó válasz. Keveset mozgok. Próbálok minél többet gyalogolni… igen. Azt próbálok! De igazi sportnak nevezhető tevékenység nem történik velem. Talán a negyvenhetedik vagy a negyvennyolcadik évem táján jött a baj. Minden belefért, de az nem… Olyan időszakosan valami… biciklizés, úszkálás a Balatonban, ezek voltak persze. De az, ami előtte természetesnek tűnt… idők, amelyeket deklaráltan sporttal töltöttem, elmúltak. És természetessé vált ez a mozgásszegény életmód.

Fiatalon minden érdekelt. Gyerekként kézilabdáztam, rendszeresen fociztam (heti kétszer), teniszeztem – én úgy hívtam, mert ütő volt a kezemben, és velem szemben háló, mögötte meg egy másik ember, aki csalódottan várta a labdákat. Időközönként futni is eljártam. Mondjuk azt utáltam. Nem nekem valók a magányos sportok. És az időpontjuk sem. Az ember általában reggel, vagy este fut. Én reggel álmos voltam, este meg ivós-bulizós. De minden csapatsportért rajongtam, talán rajongok is. Jó a másikért küzdeni, nyerni, vagy nagy küzdelemben veszteni, ha muszáj. A végén együtt sörözni… Hú, ez most biztosan hibapont!

A sörözés még néha megvan, de attól félek, hogy az kevés lesz az egészségemhez. Milyen érdekes, hogy az ember addig mozog lelkesen, ameddig még a teste fiatal, és tulajdonképpen nélküle is stramm lehetne évekig – mondjuk ez nincs így, de érted, mire gondolok?

Amikor viszont létkérdés a mozgás, az ember abbahagyja… Aztán jön a csodálkozás… Mi ez a légszomj a lépcsőn? Miért futnak le a hatévesek? És ők miért nem lihegnek fél óráig utána?

A média persze harsogja, hogy mennyire fontos a mozgás, meg az étkezés. De ez is háttérzajjá válik. Mint a zene, a főzős műsorok, meg a politika. A fene se érti…

Mostanában megtetszett a jóga, de még mindig olyan csajosnak érzem. Tudom persze, hogy több világsztár is ezzel faragott csúcstestet magának, de valahogy nekem még idegen a gondolata. Érzem benne a patinát, az erőt, de eggyel misztikusabbnak látom, mint amit én szeretek. De lehet, hogy ezért a média is hibás. A képernyőn az elmélyülés is el tudja veszteni a tartalmát.

Mikor gyerek voltak, állandóan azt láttam magam előtt, hogy célfotóval evezek be a kajakommal. A végén oldalra nézek, de még nem tudom, hogy nyertem-e… És igen! Vagy bitang nagy gólt lövök. Egy ilyet…

 

Az a lényeg, hogy méredzkedjünk. Csütörtök?

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://paroskintorna.blog.hu/api/trackback/id/tr975822036

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása