Érdekes emberekkel beszélgetni jó. Ezt a tanulságot fogalmaztam meg magamban, miután elköszöntem Zombori Zoltántól. Onkológus. Már a szó hallatán is keresztet vet az ember. Festő és író. 8 évvel ezelőtt 28 olajképet alkotott, majd ezekhez szöveges kiegészítést fűzött. Mindezt beköttette, és máris megszületett a Könnyképek című kiadvány. (A festményeivel illusztrálom a bejegyzést. Telefonnal fényképeztem, úgyhogy bocs). Nem hétköznapi életút… Egy orvos, aki a tablettákon túllép. Rendszeresen sportoló ember. Hisz a mozgás gyógyító erejében.  Érdeklődő, aki vette a fáradtságot, hogy olvasson a paleolitról. Szeretem, ha valaki nem gőgösödik bele a saját tudásába. Aztán pár passzust elfogadott, másokat elvetett. Ez viszont elgondolkodtató! Tehát nagy nyitottság szükségeltetik a gondolatai megfontolásához, főleg, ha paleolit életmódot él az ember. Szendi Gábortól hallottam a következő gondolatot: „mindig röhögök azokon, akik két éve még müzlivel és teljes kiőrlésű kenyerekkel tettek az egészségükért. Most pedig teljesen elmebetegnek nézik azokat, akik ugyanezt teszik. Vissza kéne venni a mellényből!” Ez lesz a feladat. Visszavenni a mellényből, és meghallgatni Zombori doktor gondolatait.

Húsz éve érdekel a táplálkozástudomány. Új terület volt nekem, hiszen szinte kimaradt az egyetemi oktatásból. Ahogy az egészségmegőrzés is. Talán mostanában elindult valami. De inkább arra koncentrál mindenki, hogy mi az a beteg szerv. Nem is a beteg emberrel foglalkozunk. Csak egy kis részletével. A táplálkozástudomány ennél többre törekszik. A teljes embert nézi, ezért izgalmas.

Én minden újnak utána olvasok.  Az ismerőseim is tudják. És ha jön egy új irány, kikérik a véleményem. A paleolit megjelenése után három évvel mondta az egyik szomszédasszonyom, hogy olvassam már el a Szendi könyvét, mennyi hihető ez…

Mi volt az első véleménye?

Nagyon sok logika volt benne. Ezzel lehet engem megfogni. Ki is próbáltam. Elhagytam a sajtot, az egyik kedvencemet. Másnapra elmúlt a puffadás, amivel évek óta küzdöttem.

Akkor paleolit életmódot él?

Nem. Úgy gondolom, hogy az ember mindenevő, de egy kicsit inkább növényevőbb. Háromszor annyi növényi termék kéne, mint állati. És ha már hús, akkor kevésbé disznóhús.

Ez nem passzol a paleolithoz…

Nem. A paleolit gondolatvilágot beépítettem az enyémbe, de nem vettem át kritika nélkül. Számomra furcsa, hogy zsírt és zsíros húst ehetünk, amennyit akarunk. Szerintem a zsír és hús lebontása problémás. Nehezen emészthetőek. Fokozottan be kell vetni az emésztőnedveket. A hasnyálmirigy, az epe, a gyomor rá kell, hogy dolgozzon. Ezek maró enzimeket tartalmaznak. Ha ezek a szervek állandóan maró enzimeket bocsátanak ki, akkor a bélfal folyamatos terhelést kap. És ha egy szerv folyamatosan gyulladt, átfordulhat daganatos elfajulásba. A gyulladásos állapot megbosszulja magát.

Most nézzük az ősember táplálkozását. Azt ette, amit talált. Kis állatokat, csigákat, bogarakat. Nyilván sok mindent nyersen fogyasztott. Feltörte a csontokat, kiszívta a velőt. Megette, amit a vadállatok meghagytak. Rendben. Amikor már szerszámokat készített, vadászott is. Igen, de hosszú évszázadokig nem ez volt a jellemző. Nyilván nem találkozott gabonával, így gluténnal sem. Ebben logikus a paleolit. A bélfalra a glutén rossz hatással van. Igaz, ne együk. Aztán itt vannak a tejtermékek. Tejcukrok és fehérjék. Laktóz és galaktóz, kazein. Ha valamit nem tudunk bontani, akkor elkezd erjedni, rothadni. Jön a puffadás. Agresszív anyagok szabadulnak fel, begyullad a bélfal. Ez is igaz, a tejet sokan nem tudják bontani.

Tehát sok mindent igaznak gondol, de nem úgy, ahogy a paleolit állítja…

Igen. Szerintem fontos a hús és a zsír, de legalább olyan fontos a durva rost fogyasztása. Brokkoli, kelkáposzta, karfiol… ezek meghatározóak a táplálkozásunkban. A mai ember látvány pékárukat fogyaszt és ragacsos csokikat. A székletnek csúfolt valami odatapad a bélfalhoz, növekszik a tranzitidő, az ott maradt anyagok begyullasztják a bélfalat. A mozgás is nagyon fontos. Ha nem mozgunk, a szervezetben a vérkeringés intenzitása alapon marad. Mozgás esetén ez 10-15-szeresére is felmehet. Az őrző-védő sejtek is keringés részei. Ha gyorsabban keringenek, az immunfelügyelet aktívabb. A daganatsejtek bekerülnek a véráramba. Ha jó a keringés, az érelágazásoknál létrejövő turbulencia, az örvénylés széttépheti őket. Aktív mozgásnál nagyobb az esély, hogy ezek nem tudnak megtapadni.

Tehát úgy érzi, hogy a paleolit nem veszi elég komolyan a mozgás fontosságát…

Egyértelműen. És hogy nagy tömegű húst és zsírt lehet fogyasztani. Szerintem ez nincs így. A vörös húsoknál a foszfor-kálcium arány rossz, tehát aki nem visz be elég növényi rostot, azoknál a vörös húsok foszfortartalma csontritkulást okozhat.

És a zsír hasznosságáról mi a véleménye?

Itt is több teóriát érdemes összehasonlítani. Például van egy olyan is, hogy nem a koleszterinmolekulák okozzák az érelmeszesedést. Hanem az, hogy az ember kevés C-vitaminnal él. A kollagénrostok, amelyek alkotják a bőrt, a csontot, a hajat, az izmokat, nem tudnak összeállni hármas szerkezetté C-vitamin hiányában. Az érfal belső része is károsodik. A nem tükörsima felszínére rárakódnak a koleszterinmolekulák, megkötődik néhány vérlemezke is. Destruálódik a fal. Azzal egyetértek, hogy a koleszterin közül hisztéria folyik. És a koleszterincsökkentőknek rengeteg a mellékhatása. Szakadékony érfalak, depresszióhajlam, a májfunkció tönkrevágódik. Van olyan beteg, aki két-háromféle ilyet is szed. Hasznosabb, ha mozgunk, és több hagymát fogyasztunk.

És az eszkimók? Ők nem esznek zöldségeket…

Igaz, de rengeteg tiszta Omega3-at visznek be. Olyat, amilyet mi nem tudunk. És folyton jönnek, mennek, intézkednek. Nagyon más életet élnek.

Szóval több zöldség… és a gyümölcs?

Igen, szerintem szükségünk van rá.

És a fruktóz?

Nem baj. Ne keverjük össze a gyümölcsből érkező fruktózt azzal, amit beletesznek az ételekbe. Ha csokoládéból bezabáljuk, azonnal ránk szabadul a fruktóz. A gyümölcsökből a benne lévő pektin és cellulóz miatt sokkal lassabban szabadul ki. Nem lehet mindent tiltani, mert az étkezés sematikussá válik, betarthatatlanná.

Tejtermékek?

Joghurtból, kefirből, vajból engednék egy keveset.

A ketogénről mi a véleménye?

Az egy vadhajtás, nem támogatom. Annak való, akinek az apja tigris, az anyja oroszlán, és valahogy emberré mutálódott. Más a bélflóránk, más a bélhossz. A bélfalunkat trenírozni kell, ehhez növényi összetevők kellenek, nem csak hús és zsír.

Mit gondol az áteresztő bél szindrómáról?

Az egy létező dolog, de nem úgy, ahogy definiálják. És talán komolyabban vesszük, mint kéne. Ha annyira áteresztő lenne a bélfal, a bélbaktériumok is átvándorolnának, és hashártyagyulladás alakulna ki. A bélperforáció azért életveszélyes, mert a fertőzésbe elég gyorsan bele lehet halni. Egy áteresztő bélfalnál miért pont a baktériumok nem mennek át? Szerintem a gyulladt bélfal a jó kifejezés erre.

Foglaljuk össze. Ön milyen táplálkozást gondol?

60% zöldség, gyümölcs, főzelék.

Hüvelyesek?

Nem tiltanám. A babféléket, leginkább a vörösbabot kivenném. A zöldbabból mértékkel. A többi mehet.

Kenyér?

Maglisztes kenyér mértékkel mehet. Búza, rozs… egyforma hatású, én kihagynám. A kukorica szerintem rendben van. De az a sok literes hatalmas adag pattogatott, kólával, amit az emberek magukba tömnek a moziban, az már kerülendő. Borzalmas. Az a baj, hogy a mi korunk legnagyobb problémája az állandó ingerküszöb fokozás. Az emberek túl vannak ingerelve. Frusztráltak. Vásárolnak és zabálnak.

És mindig csoda kell…

Nagyon kell a csoda. Ne kelljen mozogni, vegyük be a pirulát, vagy mozogjon a gép helyettünk. Memóriája romlik, szavahihetősége nulla, izomzata romlik. Mint a szövet, foszlik szét a mai ember.

Mi a véleménye a koplalásról?

A nagy statisztikák azt mutatják, hogy folyamatosan kevesebb kalóriát kell bevinni. Kisebb mennyiséget. Nem kell degeszre enni magunkat. De szerintem a hosszas koplalásnak nagy haszna nincs. Továbbra is azt mondom, a mozgásban hiszek. Tehát van benne igazság, de nem kell ezt sem túlzásba vinni.

Maga hogy eszik most?

Reggel olyan turmixot szoktam inni, amiben őszibarackos joghurt, ananászlé és egy banán található. És reggelizni is szoktam. Egy olivás kifli vajjal, szalámival. Herz vagy Pick. Abban reménykedem, hogy a márka miatt nem borzalmakat darálnak bele.

Tejet sohasem iszik?

Mindig is utáltam.

A betegeinek ad étkezési tanácsot?

Természetesen. De ha jól érzékelem, az emberek nagy többsége a szokásai rabja. Nem tud változtatni, akkor sem, ha meg kell halnia.

Térjünk rá a szakterületére. Vannak olyan orvosok, akik szerint a jelenlegi rákkezelés többet árt, mint használ. Arra biztatják a betegeiket, hogy a kemoterápiát, a sugárkezelést ne vegyék igénybe…

Az nagyon durva. Etikátlan.

A daganat szénhidráttal táplálkozik. Ha megvonjuk a szervezettől, nincs mit a daganatnak ennie. Nyilván ez egy leegyszerűsített recept. De valahol ez az alapja.

Ez nagy tévedés. Hatalmas baki, ha valaki azt hiszi, hogy a daganatot ki tudja éheztetni. Az összes daganat egyszerű szénhidrátot használ. Ilyen pedig zsírban, fehérjében nincs. De a daganat a szükségleteit a vércukorból veszi fel. Ott pedig mindig lesz.

Ketózisban kell lenni…

De olyan szintre nem lehet eljuttatni a vércukrunkat, hogy a daganat ne találja meg, ne használja. A daganat négyszer-hatszor gyorsabban osztódik, sokkal aktívabb anyagcserét folytat. Elvonja a cukrot. Ha kell az agytól, a szívizomtól szedi el. Nem lehet kiéheztetni. A Gerson terápia ezzel a logikával próbál gyógyítani. Csonttá fogynak a betegek, aztán meghalnak. Higgye el, nem lehetne titokban tartani, ha történnének csodák.

Az interneten vannak ilyenek…

Igen, ezek nagyon károsak. És van néhány sarlatán, aki természetgyógyásznak mondja magát. Jön valami cseppekkel, vagy mifenével. És ha nem hat, jön a duma: „maga nem is akar igazán meggyógyulni.” Ha mondok valamit, rögtön azzal válaszol, hogy én nem értem meg még ehhez, fiatal a lelkem stb. És az ilyeneket nem lehet beperelni.

Nem is kell. Ezek emberi döntések.

A laikus nem tud dönteni, értse meg! És még egy tévhit. Állítólag a kemoterápia tönkreteszi az immunrendszert. Ha ez így lenne, a betegeink között rengeteg lenne a tüdőgyulladásos, gombás, influenzás. Semmivel sem betegebbek, mint a többi ember. Mit mondjak még? A csodatörténetekkel az a baj, hogy preparáltak.

Ön hogyan kommunikál egy rákos beteggel?

Soha senkivel nem vagyok kemény. De ha egy beteg azt mondja, hogy visszautasítja a kezelést, el kell neki mondanom, hogy most még kezelhető a betegsége, később lehet, hogy menthetetlenné válik. Na, ez egy döntés! Ha jönnek az áttétek, mások az esélyeink. Volt olyan betegem, aki másfél éves gyereket hagyott maga után árván. Az átlagember döntési szabadsága mögött nincs elég információ. Ez van! Higgyék el a kedves betegek, hogy nem véletlenül hat év az orvosi egyetem. Azért valami csak történik ennyi idő alatt. Nagyon ijesztő, hogy mindig jönnek ilyen önkéntes zsenik, akik elmondják a tutit. Nagyon könnyű úgy okosat mondani, ha csak a történet töredékét ismerjük.

Sokan utasítják vissza a kezelést?

Hála istennek nem. Sokan indulnak úgy, hogy nem akarják. De aztán amikor eléjük teszem a papírt, írja alá, hogy visszautasítja a kezelést, visszakoznak. Azért ez egy nagy döntés.

Mit tud most a kemoterápia? Mennyire hatásos?

Tüdőáttétes, emlődaganatos nőknél 12 éves utókövetésünk is van. Évekre meg tudjuk fogni a folyamatot. Most is vannak reménytelen esetek. Ha az agyban van az áttét, vagy hasnyálmirigy rákos az illető, nincs sok esély. De amúgy elég jól harcolunk a rák ellen. A beteg emberek nagy többsége pszichés problémákkal is küzd. Van pszichiáterünk, de én is foglalkozom a betegekkel. Ha mint kezelőorvosa, nem tudom megnyugtatni, akkor a pszichiáternek sincs sok esélye. A mai ember totál magára van hagyva. És beszélgetni nem népszerű dolog. A rák lehetősége mindenkiben ott van. Kérdés kiben indulnak be a folyamatok, kiben nem. Szabad gyökök mindenkiben vannak. Vannak antioxidáns enzimjeink, amik közömbösítik. De a szabad gyök is kell, ezekkel pusztítják el a fehérvérsejtek a baktériumokat. Nagyon bonyolult a rendszer, nehéz felelősséggel belenyúlni. Egy biztos! Ha minden így marad, egyre több rákos beteg lesz. És a kórházak egyre rosszabb állapotban vannak. Magyarországon évente 30 ezer új beteg jön. Fel fog gyorsulni a folyamat.

Mitől gyorsul a folyamat?

Egészségőrzés tekintetében nagyon rosszul állunk. Ha morálisan nem fejlett egy társadalom, az egészségügyet úgy tekinti, mint egy pénznyelőt. Ha közgazdasági tekintetben nézem, és nagyon cinikus vagyok, akkor a súlyos beteg emberekre fordított súlyos milliárdok és a nekik kifizetett nyugdíj egyáltalán nem éri meg. Az egészségügyet rendbe tenni nem gazdaságos. Ebből az következik, hogy ha valaki manapság megbetegszik, nagyon nagy bajban van. A rendszer recsep-ropog, miközben a gyógyszerek eredetije helyett generikumokat használunk.

Mit jelent a generikum?

Az egy gyógyszermásolat. Az eredeti gyógyszernek lejár a szabadalmi ideje. Ráröppennek a kisebb cégek, mert ismerik a hatóanyagot. De nem ismerik a hordozóanyagot, az egyéb összetevőket. Nem kísérleteznek, senki sem kötelezi erre őket. De a felszívódás, a kiölési tempó más. Az elért hatás is más lesz. Egyre több a beteg ember, egyre több a fiatal beteg, és a gyógyszerek nem száz százalékos hatékonyságúak.

Lehet arról olvasni, hogy melyik gyógyszer hat, és melyik nem?

Dehogy. A hivatalos oldalak erről nem írnak, nem is írhatnak.

Akkor tényleg nagy a baj…

Nagy. Egy megfáradt, létszámcsökkentett, hitegetett orvostársadalom nincs a lelkesedése csúcsán. És ha az orvos nem végzi el a lelki munkát, akkor a beteg maradék esélyeit is lecsökkenti.

Furcsa, de manapság azt gondolom, hogy ha egy orvos még Magyarországon él, akkor annak két oka lehet. Az egyik, hogy szereti a hazáját. A családját, a barátait nem akarja elhagyni. A másik ok pedig, hogy gondok vannak a képességeivel. Nem jó orvos, vagy nem beszél nyelveket.

Nem ilyen egyszerű ez. Vannak olyan orvosok, akiknek már van vesztenivalójuk. Kialakítottak egy egzisztenciát. Lehet persze még nagyobb kocsijuk meg házuk, de ezért sokan nem indulnak el. A skandináv országok persze várnak tárt karokkal. De én szeretem a napot, mit csináljak! A meleget, a vízpartot. Inkább az a baj, hogy a fiatalok elmennek. Ki fog esni egy generáció. Miközben az onkológián egyre több a fiatal. Olyan betegségek, amelyek régen az idősebbek bajai voltak, megjelentek a fiataloknál. Vastagbéldaganat. Egyértelműen a táplálkozásra vezethető vissza. Az emlő- és a petefészek daganat. Jönnek a 25-30 körüliek ezekkel a betegségekkel. Ennek persze nem csak egy oka van.

Van olyan ok, amelyikről még nem beszéltünk?

Van egy olyan ok, amiről álszeméremből hallgatunk. A természetes szelekció nem működik. Régen a betegségek elvitték a gyenge gyerekeket. Ma olyan kicsiket is életben tartunk, akiknek régen esélye sem lett volna. Ez a dolgunk, nincs ezzel baj. De nekik mindig nehezebb lesz. És aztán két genetikai gyengeségekkel küzdő ember egymásra talál. Az ő utódaik még több problémával küzdenek majd. Manapság előfordul 2-3 éves agydaganatos gyerek… na, az genetika. És ehhez még jön az egyre növekvő környezeti terhelés.

Nézze, alig tudunk a világról valamit. A tudomány legnagyobb képviselőit is sarokba szoríthatjuk egy jól irányzott kérdéssel. Nincsenek egzakt válaszok. Az atomfizikához pedig már lassan több hit kell, mint egy valláshoz. Én mindig igyekeztem a szélsőségeket elkerülni. De ha valami ésszerű és logikus, arra azt mondom, hogy próbáljuk ki. És fogjuk fel, hogy elsősorban mi vagyunk felelősek saját magunkért.